Cikksorozatom 2. részében egy újabb, gyakran a túlsúlyért is felelős „érzelemcsokor” lesz fókuszban, nevezetesen az

idegesség/ aggodalom /stressz.

(Az első cikkben a haragról és a kimerültségről volt szó.)

Hogy miként is vezethetnek túlevéshez/túlsúlyhoz (ezek) az érzelmek?

Az első részben részletesen volt szó a mögöttesről, arról, hogy amikor nem fizikai éhség okán, nem a testünk táplálása végett eszünk, hanem érzelmi indíttatásból, akkor minden esetben hiányzó érzelmi szükségletek betömködéséről, negatív érzelmek elnyomásáról, valódi megoldás keresése helyett választott pótcselekvésről van szó.

Bármire is vágyunk, valójában mindig érzelmekre vágyunk!

Sosem a Louis Vuitton táskára, sosem a leghiperszuperebb Lamborghinire, sosem a tengerparti nyaralóra vágyunk valójában, hanem arra, akik ezek által lehetünk/lehetnénk.

Így tehát a kérdések, amiket érdemes feltenni magunknak, nagy-nagy őszinteség közepette önmagunk felé, amennyiben szeretnénk elindulni a vágyaink irányába, hogy (pl.):

- Milyen érzésekkel bír az a vágyott énem, akinek Louis Vuitton táskája van?

- Milyen gondolatok vezérlik azt a vágyott énemet, akinek tengerparti nyaralója van?

→ Hogyan, milyen gondolati váltások révén tudom már ma megélni az általam vágyott érzelmeket?

(Biztos, hogy feltétlenül szükségem van Lamborghinire ahhoz, hogy magabiztosnak érezhessem magam?

Biztos, hogy csak Louis Vuitton táska birtokosaként lehetek igazi Nő?

Biztos, hogy el kell jutnom a tengerpartig, avagy biztos, hogy a tengerpartig kell eljutnom ahhoz, hogy felszabadult/boldog/elégedett/könnyed/’bármilyen, amilyen érzésre vágyom’ lehessek? )

Nézzünk most az idegesség/aggodalom/stressz érzését, 

melyek minden bizonnyal nem a haladásunkat segítik, de

HA

- felismerjük őket és tudatosítjuk a ránk gyakorolt hatásukat

- vannak valódi vágyaink, melyekért hajlandóak vagyunk tenni is

- hajlandóak vagyunk őszintén gondolkodni és reflektálni magunkra,

AKKOR

nyert ügyünk van!

 IDEGESSÉG, AGGODALOM, STRESSZ

Hogy viselkednek az ideges emberek?

Kapkodnak. Ide kapnak, oda kapnak, erőltetni próbálják a történéseket, látszólag semmire, így aztán enni sincs idejük vagy idegzetük,

és ugyanígy bánnak az étellel is: hol ide kapnak, hol oda: csipegetnek.

A CSIPEGETÉS a túlevés egy speciális formája, amivel – mindamellett, hogy RELAXÁLÁSRA HASZNÁLJÁK AZ ÉTELT az idegességükben magukat túlevő személyek - bizony kiválóan lehet álcázni az elfogyasztott étel mennyiségét is.

„Á, nem kérek egy egész szelet sütit, vágd le kérlek nekem a felét”! Lehet, hogy te is hallottál már hasonló kérést.  Aztán jártában keltében csak lecsusszan még egy kis felecske, meg még egy, meg egy kis sós mogyoró, meg egy kis keksz, meg egy kis ez meg az, és délre észre sem veszi az illető, de már akár 3 napi kalóriamennyiség is lecsusszant észrevétlenül.

Ők azok, akik aztán efféléket is hangoztathatnak, hogy: „ó, én még a levegőtől is hízom”.

Ilyen esetekben azért mindig célszerű a helyzet mögé nézni, hogy ugyan, mi is lehet abban a levegőben…

Az idegességen, stresszen alapuló túlevés hátterében sok esetben az az elképzelés áll, hogy

„nincs elég időm / pénzem / lehetőségem /támogatottságom …”

Mihez is? Sokszor már ennél a pontnál is eláll a szó. Vannak emberek, akik arra a kérdésre, hogy

Ha bármit kívánhatnál, idő-pénz nem számít, mit kívánnál?,

nem tudnak mást válaszolni, mint hogy akkor időt és pénzt szeretnének.

És mit kezdenének azzal az idővel és pénzzel?

Hááát…

És ugyanott tartunk, mint az elején.

Hogy nem tudják valójában, hogy mire is nincs elegendő pénzük/idejük/támogatottságuk,

vagyis: nem tudják, mire vágynak valójában.

Vagy ha igen, akkor úgy érzik, számukra az nem lehetséges.

Emiatt pedig erőteljes megrekedtség érzést élnek át.

Akár hosszú évekig is benne maradhatnak megrekedtséget okozó helyzetekben (legyen az munka, házasság, rossz lakótársi viszony, bármi), mert nem bíznak abban, hogy lehet jobb is, hogy képesek jobbat is teremteni maguknak, és miért?

Ugyanott vagyunk ismét: mert nem tudják, mire is vágynak valójában. 

Vagy ha igen, úgy érzik, számukra ez nem lehetséges.

Hiányzó szükségleteiket pedig sokszor étellel próbálják betömni, a túlevés pedig még tovább fokozza az idegesség, stressz, aggodalom érzését.

Ha magadra ismersz ebben a leírásban, vagy ismersz bárkit, akire illik,

mától a kérdésetek magatok felé a "Miért nem lehet..?" HELYETT a "Hogyan lehet?" legyen!!!

Folytatás a következő cikkben,

ha pedig Te is azok közé tartozol, akik

- szeretnék megtörni az efféle ördögi köröket,

- szeretnének megszabadulni a túlevés kényszerétől /az étkezés-mozgás folyamatos kontrollálásától

- arra (is) vágynak, hogy az általuk ideálisként vágyott test mint természetes létállapot legyen jelen az életükben,

akkor várlak szeretettel 

- egyéni konzultációra (jelenleg kizárólag online,

személyes beszélgetés, vagy email-es formában,

emailben várom a jelentkezésedet számlázási névvel és címmel: hello@nagykarolin.hu)

és/vagy

- az online programjaimmal, melyek mind egyéni feldolgozásra, mind csoportos formában folyamatosan elérhetőek!

(Listázva ide kattintva találhatod a jelenlegi összes szolgáltatásomat.)

- az ingyenes tagságú zárt FB csoportomban: @BEACH BODYban gondolkodók vágymegvalósító csoportja (jelentkezés a beléptető kérdések adekvát megválaszolásával). 

Ha bármilyen kérdésedre nem találtál választ a programok, szolgáltatások leírásában, keress bizalommal email-ben: hello@nagykarolin.hu

Kívánom neked nagy szeretettel azt, ami a küldetésem is egyben:

hogy otthon érezd magad a saját testedben és az életedben!

Nagy Karolin

képek forrása: pixabay