még nincsen címe

Az eleje

Azt hiszitek, hogy mindig a nyeszlett, vézna modellcicák lesznek divatban??

Hát, én azt. De nem hiszem, hanem tudom.

Nem is tudom, hanem élem. Bőrlégzéssel szívom be napjában sok ezerszer egymás után azt, hogy másképp nem lehet. Élni, érvényesülni, szeretni, alkotni, semmit.

Mit bámulsz? Mindjárt feltakarítok, na.

Undorító, mi? Ne aggódj, a hájas segged is az.

A csempéről legalább egy mozdulattal eltűnik minden. Meg a WC csészéről is.

Szappan, fogkrém, szájspray, parfüm, aztán helló. Mintha mi se történt volna.

Senki nem sejti. Te se tudnád, ha nem kémkednél utánam.

Utállak. Tönkreteszel. Meg akarsz ölni.

Én még egyszer fényben fogok állni! Isten engem úgy segéljen!

Felejtsd el a pszichiátert, meg a sok idióta ötletedet! Eszem ágában sincs megváltozni. A változás neve: Halál. Így élek, és így is fogok. Ha a fejed tetejére állsz, zsarolsz, fenyegetsz, és rózsaszín takonnyal bevont patkányok potyognak a zuhanyrózsából örökkön örökké, akkor is, érted??

Soha többé nem akarlak látni. Tűnjön el az utamból mindenki!

És sz.rok a sok „miért”-re, nem érdekel!!!

Az anyám miatt? NEM!!

Az apám miatt? NEM!!

A szerencsétlen pedofil fickó miatt? NEM!!

A szurkálós banda miatt? NEM!!

Hanem tudod miért?? MERT MEGTEHETEM!!!

A vége

Na, jó. Felmegyek a padlásra. Most.

Iszonyú sok a pókháló. Meg a lom. Ezer éve nem járt itt senki.

És pont most kell az elemnek is feladnia a zseblámpában. Meg se fogom így találni. Pedig nem kicsi.

Már fáj a szemem az erőltetéstől.

Talán az ott?

Ó!! Igen!! Tényleg, az alkoholos filc, amit még a Vadaskertből hoztam el. Azzal írtam rá ezt az esetlen feliratot: „még hátha”.

Magamhoz ölelve a hatalmas, poros zsákot, rohanok ki a kertbe.

Milyen szerencse, hogy pont múlt héten volt az a sütögtés. Pedig semmi kedvem nem volt bájcseverészni Tamás hülye haverjaival.

De legalább itt maradt ez a remek tűzrakóhely.

Kiborítom a zsák teljes tartalmát. Inkább nem nézem meg. Így biztosabb.

Direkt vettem hosszú gyufát, mert a rövidet utálom. Mindig megégetem vele az ujjam.

Szóval így múlik el minden.

20 évnyi bezsákolt élet, komplett XS-es ruhatár.

Na, égjetek gyorsan!

Mindjárt felébred a kislányom.

A képek forrása: 1. 2.

Na de ez majd csak a sokadik könyvem lesz, ha lesz egyáltalán.

az első viszont már a küszöbön! :)

infók és mindenmás itt: https://www.facebook.com/nagykaroliniroioldal