Károly az OTP-ben
Rímtörténet gyereklelkületű felnőtteknek
Egy frenetikus versköltemény (haha), amit 100 éve az osztályomnak írtam a Vakok Iskolájában, amikor a személyes adatok voltak a téma.
Kb. Himfy strófa, az a fajta, amit csak olyan idegesítő töttö-röttő-s ritmusban ér(demes) kántálni.
Károly az OTP-ben
Károly állt az otp-ben,s a zsebében matatott,
mert kérdeztek tőle egy jó-
pár személyes adatot.
Fejből tudta a lakcímét,
születési dátumát,
akárcsak anyja nevét és
családi állapotát.
De egy hivatalos helyen
nem elég fejből tudni,
igazadat igazolvá-nyokkal kell igazolni.
Elkérte az ügyintéző
Károly lakcímkártyáját,
adószámát, taj számát
és személy’ igazolványát.
Megkérdezte továbbá, hogy
van-e jogosítványa,
és hogy ugye itt van nála
a plasztik bankkártyája.
Károly mindent magával vitt,
s hevesen bólogatott,
míg ezért a sok adatért
a zsebében matatott.
Az éppen érettségire készülő húgom szerint "a költő a témaválasztással a bürokrácia bonyodalmaira, átláthatatlanságára és útvesztőire kívánta felhívni a figyelmet" :))) .
További rímtörténet(ek)et itt és itt is találhatsz!
Ha tetszett, és megosztanád másokkal is, köszönetem érte!
Ill. ha van kedved odalátogatni, szeretettel vár fb oldalam is
