„Ebből büntetlenül ehetsz akármennyit”. Lehet, hogy te is találkoztál már ezzel az ajánlással különféle reform-receptek, ilyen-olyan mentes, alacsony kalóriás összetevők kísérőszövegeként.

Érdemes-e megkérdőjelezni ezt a gondolatot?

Az én személyes meglátásom/megélésem/tapasztalatom szerint a 4 szóból 2-t, nevezetesen az „büntetlenül”-t és az „arármennyit”-et semmiképpen sem árt körüljárni.

1. Jöjjön először a „büntetlenül”.

Hogy kapcsolódik össze a táplálkozás mint létszükséglet a büntetéssel (hacsak nem éppen loptad valakitől azt az ételt ;) )? Mi itt a bűn, ki a bűnös, ki a megkárosított, ki büntet kit és mivel, és legfőképpen miért?

Akárhogy is nézzük, két szereplője van a történetnek: te és az étel.

Mi tulajdonképpen az egészséges, számodra normál mennyiségű, számodra megfelelő minőségű ételekkel való táplálkozás célja?

Jó közérzet, fittség, egészséges test, egészséges lélek, jó teherbírás, karcsúság, izmos test, sok energia, életöröm, felfedezés, a változatosság élménye…?

Mindegyik jó válasz, amennyiben a ténylegesen ezek (vagy ezek valamelyike) a saját vágyaid!

És hogy valósulhat meg mindez?

Nem úgy-e, hogy FELELŐSSÉGET VÁLLALSZ a saját jóllétedért, jó közérzetedért, egészségedért, fittségedért?

Na, és ezt a felelősségvállalást keverik össze sokan a valakinek/valaminek/esetenként önmaguknak is a hibáztatásával.

De a FELELŐSSÉG NEM HIBÁZTATÁS!

FELELŐSSÉGET VÁLLALNI = KÉZBE VENNI AZ IRÁNYÍTÁST.

Működhet-e harmonikusan és hosszú távon az irányítás kézbevétele úgy, hogy folyamatosan valamilyen bűnbakot, legyőzendő ellenfelet keres, talál és tarol le az ember?

Visszanyúlva a kiinduló mondathoz: Ebből büntetlenül ehetsz, mert pl. nincsen benne cukor vagy finomított liszt. Vagyis a cukor és a finomított liszt az ellenség. Ő tehet mindenről (hibáztatás). Ki kell iktatni, totálisan megsemmisíteni, önmagamtól abszolút megtagadni, kígyót- békát kiáltani rá és mindenkit lúzernek tekinteni, aki még él vele, és akkor győztem.

Van egy olyan alapigazság, hogy ahol a figyelem, ott az energia. (A tiltott gyümölcs meg aztán hú..)

És egy olyan is, hogy az agy nem ismeri a NEM-et. Hanem képekben gondolkodik.

Vagyis amikor épp teljes erőbedobással harcol, küzd valaki a cukor vagy a finomliszt ellen, akkor mi van a figyelme totális középpontjában? Hát nem pont a cukor meg a finomliszt-e, amit éppen kiiktatni szeretne onnan és az egész életéből?

Felelősség áttolva a lisztre/ cukorra, ami egyébként hogy is büntet? Kiszól az edényből, hogy „Na most jól felhízlallak, te kis disznó!”? Téged, a rossz genetikával, hízékonysággal sújtott szegény áldozatot, bezzeg az egyszálbélű össze-vissza zabáló szomszéd..!

Mi lehet a különbség a hízó áldozat és az egyszálbelű szomszéd között?

Lehet, hogy máson van a figyelme? Lehet, hogy azért eszik, hogy az éhségét csillapítsa, hogy a testét táplálja akkor, azzal és akkora mennyiséggel, amire és amekkorára épp szüksége van a TESTÉNEK a megfelelő működéshez? Aztán meg megy tovább és éli vígan az életét. És nem érzéseket, lelki hiányállapotokat, önigazolási űrt igyekszik ételekkel betömködni magában, folyton a bűnös –nem bűnös ételek bűvkörében forgatva a gondolatait?

Félre ne érts, nem arról szól az eszmefuttatás, hogy egyen mindenki cukrot és finomított lisztet és csak azt. Legyen mindenkinek a meggyőződésére, lehetőségeire bízva, hogy milyen összetevőket használ. A lényeg ott van, hogy NINCS BŰNÖS ÉS NEM BŰNÖS ÉTEL. Nincs értelme, nem vezet sehová, legalábbis előre nem, ha áttoljuk a felelősséget, a saját testi-lelki jóllétünkért vállalt felelősségünket a cukorra, lisztre vagy a hízékony Nagyi fatális génjeire, vagy akárkire, aki nem mi magunk vagyunk.

Csökkentett energaitartalmú, low carb, low minden ételből is túl tudja magát enni az ember, sőt, ott az a hamis biztonságérzet, hogy „Ebből büntetlenül ehetsz akármennyit”. Aztán valahogy mégis feszül a has, már-már hányingerig fajul az érzés, alig bír mozdulni, közben meg nem is volt olyan finom, és tök drága is volt, és valahogy kissé meginog a „büntetlenség” dologba vetett hit, sőt..

2. És ott is vagyunk ezzel, sőt már be is jött az előző bekezdésekben is a mondat másik „bajos” szava, az „akármennyit”.

Miért akarna az ember, a Homo sapiens akármennyit (=az elegendőnél, szükségesnél többet) enni valamiből? És itt most be lehetne hozni rengeteg történelmi, generációs, ilyen-olyan szálakat, a DNS-ünkbe ragadt háborús mintákat, írtam is már ilyesmiről, ha érdekel, itt találod, ebben a cikkben most ilyen formán nem is szeretnék ezekbe belemenni.

Ugyan egy soha eddig még nem tapasztalt helyzetet élünk napjainkban, a karantén alatti túlevés (itt írtam erről külön is), akárcsak a kiinduló mondat (az Ebből büntetlenül bármennyit) azonban alapvetően és jelenleg (2020. ápr. 18-n Magyarországon) nem a háborús minták működtetéséről szól.

Sokkal inkább a fentebb már említett lelki hiányállapotok étellel, korlátlan mennyiségű étellel való betömködéséről. Van-e az a mennyiség, amivel elérem a vágyott, de hiányzó szeretetet például? Szeretném, ha valaki itt lenne, átölelne, ne adj isten jól megb...na (csak őszintének érdemes lenni, ha a vágyait sorolja az ember. Mindig azt kapom, amit kérek. Max. nem pontosan kértem.), ehelyett tolom magamba a Nutellás palacsintát, aztán meg hibáztatom magam az akaratgyengeségért, a Nutellát a cukortartalmáért, és persze azért nem jön az a királyfi, mert egy dagadt disznó vagyok és senki se szeret. Itt meg valahogy bezárul a kör, nem?

Szóval a lényeg 3 pontban:

- felelősségvállalás= kézbe venni az irányítást (nem a hibáztatás, nem a bűnbakkeresés)

- nincs bűnös és nem bűnös étel (csak a saját jóllétéért felelősséget még nem 100%-ban vállalt ember van)

- az étel nem alkalmas hiányzó érzések pótlására.

Ha szimpatizálsz a gondolkodásmódommal, szívesen kapnál rendszeres tartalmakat, inspirációt a témában úgy, hogy közben egy csodálatos Hölgyekből álló, támogató csoport tagja is lehetsz,

szeretettel várlak a BEACH BODYban gondolkodók vágymegvalósító csoportjába n is! 

A tagsága INGYENES, csak a beléptető kérdéseket ne felejtsd el megválaszolni!

Ha pedig elérkezettnek érzed az időt arra, hogy magasabb szintű támogatást is igénybe vegyél a testeddel és önmagaddal való harmónia megteremtésére, és ezáltal az ideális tested elérésére, nagy szeretettel ajánlom figyelmedbe az aktuálisan elérhető szolgáltatásaimat,

úgy az egyéni konzultációkat (személyes vagy email-es),

úgy az online programjaimat,

és a magasabb szintű csoportot is!

Ide kattintva megtalálsz mindent egyben!

 Várom szeretettel a megkeresésed a hello@nagykarolin.hu email címen!

Nagy Karolin

képek forrása: pixabay, utolsó: saját :)