Prológus – Mivégre is ez a blog?

- "Talán még egyszer szép leszek" 
- Mi?? 
- Tudod, van az a híres dal a Valahol Európában-ban, na abból van ez a sor.

Valahol útközben, nagyon rég, beleégett ez a mondat a lelkembe. Azóta is forgatom, dédelgetem, próbálom értelmezni, megérteni, megtölteni tartalommal. Megfejteni azt, hogy
- mi az, hogy szép? (és hol van? kívül? belül? bennem? másban? állandó? vagy változó?...)
és ugyanígy
- mi az, hogy igaz?
- mi az, hogy boldog?
- mi az, hogy teljesség?
- mi az, hogy változás?
- mi az, hogy mindenség?
- mi az, hogy tudás?
meg még sok-sok satöbbi.


Valahol épp tartok, és egy ponton úgy éreztem, hogy jó lenne kinyitni ezeket a kérdéseket, kinyitni az eddigi válaszaimat, és valamiféle közösségibb továbbhaladás útján (is) inspirálódni, fejlődni, adni, kapni, tükröződni, tükröt tartani.

Nő, Ruha, Szép, Zebra, Divat, Afrika, Szavanna, Táj


Ezért tanulok most többféle újat, és a blogírásba is ezért kezdtem.

Köszönöm, ha bármelyik ponton is kapcsolódtál már, vagy kapcsolódni fogsz!
Ha bármelyik téma megszólít, köszönöm, ha megosztod a saját megéléseidet, tapasztalataidat, kérdéseidet, válaszaidat! És ugyanúgy azt is, ha csendben csatlakozol bármikor.

A fő csapásirányom (20 év evészavaros /AN, BN/ csipkerózsika-álmából (haha) feléledve):

  • testkép
  • énkép
  • érzelmi evés
  • önazonos öltözködés
  • tudatos gondolkodás (amolyan light-spiri-nek mondaná szerintem az, akit én földhözragadtnak mondanék, ha nem tartózkodnék a címkézéstől)
  • kiindulópontként pedig az, hogy a saját boldogságom rajtam múlik. csak.

Ezek mentén igyekszem sokféle irányból, témából összegereblyézni az eddigi tapasztalataimat, korábbi és aktuális megéléseimet, kérdéseimet, és nagyon kíváncsi vagyok a másokéra.

Valahogy így, evégre ez a blog is.

Legyen nagyon szép napod! Ma is