Prológus – Mivégre is ez a blog?
- "Talán még egyszer szép leszek"
- Mi??
- Tudod, van az a híres dal a Valahol Európában-ban, na abból van ez a sor.
Valahol útközben, nagyon rég, beleégett ez a mondat a lelkembe. Azóta is forgatom, dédelgetem, próbálom értelmezni, megérteni, megtölteni tartalommal. Megfejteni azt, hogy
- mi az, hogy szép? (és hol van? kívül? belül? bennem? másban? állandó? vagy változó?...)
és ugyanígy
- mi az, hogy igaz?
- mi az, hogy boldog?
- mi az, hogy teljesség?
- mi az, hogy változás?
- mi az, hogy mindenség?
- mi az, hogy tudás?
meg még sok-sok satöbbi.
Valahol épp tartok, és egy ponton úgy éreztem, hogy jó lenne kinyitni ezeket a kérdéseket, kinyitni az eddigi válaszaimat, és valamiféle közösségibb továbbhaladás útján (is) inspirálódni, fejlődni, adni, kapni, tükröződni, tükröt tartani.
Ezért tanulok most többféle újat, és a blogírásba is ezért kezdtem.
Köszönöm, ha bármelyik ponton is kapcsolódtál már, vagy kapcsolódni fogsz!
Ha bármelyik téma megszólít, köszönöm, ha megosztod a saját megéléseidet, tapasztalataidat, kérdéseidet, válaszaidat! És ugyanúgy azt is, ha csendben csatlakozol bármikor.
A fő csapásirányom (20 év evészavaros /AN, BN/ csipkerózsika-álmából (haha) feléledve):
- testkép
- énkép
- érzelmi evés
- önazonos öltözködés
- tudatos gondolkodás (amolyan light-spiri-nek mondaná szerintem az, akit én földhözragadtnak mondanék, ha nem tartózkodnék a címkézéstől)
- kiindulópontként pedig az, hogy a saját boldogságom rajtam múlik. csak.
Ezek mentén igyekszem sokféle irányból, témából összegereblyézni az eddigi tapasztalataimat, korábbi és aktuális megéléseimet, kérdéseimet, és nagyon kíváncsi vagyok a másokéra.
Valahogy így, evégre ez a blog is.
Legyen nagyon szép napod! Ma is